2009. április 3., péntek

11

A Fallas marcius 19-en ejszaka veget ert. Amint az elozo bejegyzesek egyikeben irtam, egy "quema" nevu esemennyel zarul az unnepkor, amit valamikor ejfel es ketto ora kozott tartanak. A pontos idopontra pedig azert nem emlekszem, mert fonokommel, baratnojevel es egy koleganommel eleg rendesen sikerult aznap este bemulatnunk. Rengeteg fotot is keszitettem azon az esten, amiket sajnos sehogy sem tudok a szamitogepre varazsolni, mivel az adatkabelt otthon felejtettem. Igy majd ha a penztarcam, idom es minden egyeb korulmeny engedi ellatogatok egy segunda mano bazarba es vasarolok egy USB kabelt, hogy vizualisan is megoszthassam az itt latottakat. Addig pedig mindenki igyekezzen elkepzelni...
Szoval a quema... A szo maga korulbelul azt jelenti, hogy "égés". Meg pedig a hatalmas fabol es papirmasebol keszult karikaturisztikus szobrok egese. A dolog ugy nez ki, hogy az ez ido tajt ket es fel milliosra duzzadt varos (ami normalis esetben korulbelul egy millio lelket szamol) kivonul az utcakra. Hatalmas tomeg halmozodik fel, sok esetben percekig nem lehet moccani sem, levegot venni is csak nehezen. Mindenki egy altala kivalasztott falla-hoz igyekszik, amit nem tudom pontosan mi alapjan valasztanak ki. Es igazabol azt sem tudom, hogy az en tarsasagom mi alapjan valasztott. A lenyeg, hogy valamikor ejjel odaertunk egy hatalmas tomeggel korulvett hatalmas falla-hoz a Carmenben, es sikeresen elore furakodtunk az elso sorba, hogy minden reszletet a leheto legjobban lathassunk. Kis ido mulva kezdetet is vette az orulet. Valaki valamifele bejelentenivalot ordibalt szet a tomegbe, majd egy nagy letran allva valahogyan meggyujtott valamit, amitol az egesz szobor - ami lehetett ugy 10-15 meter magas - langolni kezdett. Hihetetlen latvany volt. Az emberek teljesen megorultek, tomboltak, tapsoltak, szorakoztak. Nem lattam meg ehhez foghatot. Aztan kis ido mulva az eddig keszenletben varakozo tuzoltok enyhe sugarral locsolni kezdtek a kornyeket, nehogy a perje meggyujtsa a jonepet. Erre termeszetesen a tomeg azonnal reagalt, mivel ugye mindenki szeret a tuzzel jatszani, es egy emberkent orditani kezdte, hogy "Bombero maricon". Ami ekes magyar nyelven a kovetkezot jelenti: Buzi tuzoltok!
Erre kapott is a pofajaba rendesen a szemtelen csocselek, hiszen a tuzoltok is humoruknal voltak es a kantalasra vizsugarral valaszoltak. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy az elso sorban allva mennyire lettem vizes. Aztan Carlaval (Dhani argentin baratnoje) karoltve szaladtunk es incselkedtunk tovabb a szkafanderesekkel, akik igen keszsegesen locsoltak a nyakunkba a vizet. A tortenethez hozzatartozik, hogy nem volt meleg. Miutan lehultek kicsit a kedelyek, a hatalmas sugaru parazs korul igyekeztunk kicsit felmelegiteni magunkat, es oromkodve figyeltuk, amint a meleg pára felszall a ruhankbol.
Nem kicsit tetszett nekem ez a dolog.

Szeretnek a kovetkezoben kicsit kiterni a nyelvre. Az etteremben, ahol dolgozom a fonokommel angol nyelven kommunikalunk, ami jelentosen megkonnyiti szamomra a dolgok megerteset, mivel spanyolbol ugyebar kozel sem vagyok olyan szinten... Leven, hogy a fonokom anyanyelvu angol, es hogy etterme van, eleg sok angol nyelvu baratra tett szert, akik eloszeretettel jarnak be hozzank akar csak egynehany pohar sorre, vagy neha akar tobbre is. Igy sokkal tobbet gyakorlom az angol nyelvet, mint a spanyolt, aminek igazabol nem annyira orulok, de legalabb valamennyire ertem oket. Es sokkal kevesbe, mint azt gondoltam... Borzaszto nehez a brit angol (mert hogy ok legnagyobb reszben britek, nem amerikaiak). Mindig is jobban tetszett a brit kiejtes, az ottani szofordulatok, akar a szleng (ha valakinek mond valamit a cockney rhyming slang, akkor tudja, mirol beszelek). Viszont szinte lehetetlen megerteni. A cockney-t nem is lehet, ha csak nem vagy kozep-londoni, es a tobbit is borzasztoan nehez. Gyorsan, csunyan beszelnek, es olyan szavakat hasznalnak, amiket meg csak korulbelul sem hallottam. Dhani viszont rendes, amikor velem beszel, igyekszik mindig normalisan, szepen tagolva, angolul kozolni a mondandojat (noha azert nem mindig megy neki).
A spanyol viszont... na az egy erdekes dolog. Itt Valenciaban letezik egy nyelvjaras, amit erdekes modon valencianonak hivnak. A valenciano nem egyezik meg az iskolaban tanitottal, hiszen amit ott tanulunk az a castellano (kasztiliai). Ez a nyelv korulbelul annyira lehet tavol a kasztiliai spanyoltol, mint mondjuk a katalan. Vagyis hasonlit, de megsem. Nekem, aki negy ev spanyol tanulas utan epphogy nem veszek el a kasztiliaiban a valenciano teljesen kinai, akarcsak a katalan. A valenciai szamomra amugy sokkal inkabb hasonlit a franciara, es nagy oromomre ebben a hitemben nehany helyi megfejto is megerositett, megpedig hogy szintaktikailag ugyanaz a ket nyelv. Ami azert nagyon jo, mert franciat egyaltalan nem beszelek. A valenciano kiejteseben is teljesen kulonbozik a spanyoltol. Sokkal tobb S-hangot hasznalnak, mint a kasztiliaiban. Irasban peldaul nincs meg a Ñ betu, hanem helyette - mint a magyarban - NY-et hasznalnak. A minap talaltam egy feltehetoleg valenciai szeparatista csoport altal keszitett matricat, amire a kovetkezot irtak: "Els Valencians no som Espanyols." Ami kasztiliai spanyolul igy hangzik: "Los Valencianos no son Españoles." magyarul pedig: "A valenciaiak nem spanyolok". Hat ilyen ez...
Azert termeszetesen az iskolaban minden valenciai megtanulja a kasztiliai spanyolt is, igy nincs gond a beszeddel, viszont sok esetben az utcak valenciaiul vannak jelolve az utcatablan, mig a terkepen kasztiliaiul, ami jelentosen megneheziti a tajekozodast. A metron, vonatokon is mind a ket nyelven ki vannak irva a kulonbozo tudnivalok, viszont ha jol tudom, a valenciano nincs elfogadva, mint hivatalos nyelv, amit mondanom sem kell a helyiek rendesen nehezmenyeznek.

Nagyon sok fele vilag keveredik itt, ami ad az egesz helynek egy furcsa es nagyon erdekes luktetest. Sosem tudhatod, ha bemesz egy helyre, hogy aki melle leulsz mondjuk a barpultnal, milyen nemzetisegu, noha folyekonyan beszel spanyolul a pultossal. Rengeteg fele emberrel talalkoztam mar, kotottem szorosabb, lazabb kapcsolatokat. Erdekessegkeppen a telefonom memoriajaban eltarolt szamokhoz tartozo emberek a kovetkezo nepek kozul valok: roman, argentin, olasz, indiai, angol, spanyol, amerikai, francia, szlovak, mexikoi, es valami arab orszag beli, amit sajnos nem sikerult pontosan megfejtenem. Szoval igy allunk. Nagyon erdekes hely ez, rengeteg felfedeznivaloval, rengeteg erdekes, sokat latott emberrel. En pedig egy vagyok kozuluk, aki sokkal inkabb hallgat, mint beszel, de mint egy nagy embertol tudjuk: "Beszel aki keres, hallgat aki talal." Szoval korulbelul ebben a szellemben tengetem a napjaimat.

Tovabbi szep napot nektek, még jovok!

2009. április 1., szerda

10

Megvan a NIE!
10 Euro, 15 nap telten varakozas, nehany papirfecni, valamint osszesen korulbelul 4,5 ora sorban allas utan megkaptam vegre a hon ahitott NIE-t, egy szep zold, vizjellel ellatott papirra nyomtatva a nevemmel es meg nehany szemelyes adatommal egyetemben. A NIE egyebkent - mint kesobb kiderult - a "Numero de Identidad de Extranjero" kifejezes roviditese, es magyarul korulbelul annyit tesz, hogy bevandorlo azonosito szam. A lenyege az egesznek pedig az, hogy igy mar legalisan tartozkodom itt, illetve inkabb, hogy ezzel a zold papirral es a rajta levo szammal legalisan vallalhatok munkat Spanyolorszagban. Nem mondom, hogy zokkenomentesen ment a procedura, de meg mindig sokkal kevesebb okom van panaszkodni, mint mondjuk egy boliviainak, peruinak, argentinnak, marokkoinak vagy hozhatnam peldakent barmelyik orszagot az Europai Union kivul. Jomagam azt gondoltam a legutobbi rendorsegre valo latogatasomkor (azaz ma), hogy meg jo nehany kort kell futnom az uggyel kapcsolatban, - kapva a kulonbozo informaciokat a boliviai, perui, argentin ismeroseimtol - de hal istennek a mai nappal vege az izzaszto kuzdelemnek. Es talan ez tulzasnak hangozhat abban az esetben, ha az ember nem ismeri a NIE-ert valo sorbanallas metodusat. Eddigi bejegyzeseimben ugyanis nem tertem ki ra, pontosan hogyan is zajlik ez ezen a jo oreg felszigeten. De talan a legjobb, ha onnan kezdem, hogy eleve rengeteget dolgozom mostanaban - igen, illegalisan - amitol a munka termeszetenel fogva igen elfaradok. Tortent ez tobbek kozt tegnap ejjel is, mikor harom - amugy valoban baratsagos - fiatal ugy gondolta, hogy zarora korul kezdenek el a barpultnal ulve arpa es komlo erjesztesebol nyert nedut fogyasztani. Tettek is ezt, amig a szamlajuk el nem erte a 40 euros hatart, az ora mutatio pedig hajnali fel kettot nem mutattak. Mondanom sem kell, roppant mod orultem a latogatasuknak, noha valoban kellemes tarsasagnak bizonyultak, es kaptam is toluk ketto es fel euro borravalot (ami itt soknak szamit). A lenyeg, hogy tegnap ejjel hajnali haromkor sikerult nyugovora ternem. A dologgal nem is lett volna semmi gond, ha ma nem reggel hetkor keltem volna. Igy tehat negy ora alvas utan nyakamba vettem a varost, es frissen, vidaman elfoglaltam a helyemet az utca vegeig kigyozo sor legvegen. Merthogy itt nem am futott (neadj isten legkondicionalt) helyisegben, kenyelmes szekeken ulve kell varakozniuk a kedves bevandorloknak. Nem. Sokkal inkabb hasonlit az egesz egy nagy budos, otvaros karamhoz. Terelgetik az jonepet mindenféle kordonok kozott kacsgaringozva, esoben, hoban, negyven fokban. Es en jolnevelt fiatalemberhez melton csak alltam ott megkapva az 542-es sorszamot, aminek orultem is, mint majom a farkanak, foleg mikor meghallottam, hogy meg csak a negyszazhuszadik kornyeken tartunk. Zarojelben, hogy mindez a 9 orai nyitas elott majd´fel oraval tortent. Nehany - egesz pontosan harom es fel - oraval kesobb atnyujtottam az idegessegemben apro galacsinna gyurmazott 542-es sorszamot a kezeben villamot szoro ostort himbalo, verben forgo szemu, habzo szaju kondásnak, aki mindez ido alatt hangos ordibalassal es ostorcsapkodassal igyekezett rendre utasitani a licselni kesz hompolygo tomeget. A kordonokrol mar csak a villanypasztort hianyoltam. Tomeg, idegesito es fullaszto meleg es buz.
A lenyeg, hogy meg van. Es szerintem megerte. Sot meg egy Mahfud nevu ismerosre is szert tettem, hiszen sorbanallas kozben mi mast csinaljon az ember, mint a korulotte levo idegenekkel csevegjen. Egyebkent hihetetlen erdekes kevereket lehet itt talalni a kulonbozo nacioknak. Lattam jamaikaival beszelgeto angolt, arabokat, azsiaiakat, del-amerikaikat, romanokat, mindenfele embert a vilag osszes zugabol. Viszont magyarral eddig meg nem talalkoztam.

Ja, es a munka! Ezt eddig valahogy elfelejtettem.
Szoval pincerkent dolgozom egy Dhaba nevu indiai etteremben a belvarosban. Eletem eddigi legelvezetesebb, legjobb hangulatu es legjobban fizeto munkaja ez. :) A fonokomet Dhaninak hivjak, aki nem kis szerepet jatszik az itteni eletemben. Ugyanis, ha ezzel a sraccal nem talalkozom, akkor korulbelul ket-harom hete mar otthon lennek. Nagy szerencsemre valamit meglatott bennem, ami arra sarkallotta, hogy mindenkeppen alkalmazzon.

Es rengeteg mindent szeretnek meg irni, de sajnos most mennem kell, mert meg van nehany elinteznivalom a kovetkezo muszakomig.
Igyekszem majd surubben irni, dehat...
Amugy ha valakit nagyon erdekelnek, az el tud erni.
Udv.

2009. március 28., szombat

9

Szornyen rostellem, hogy lusta diszno modjara hetek ota nem irtam semmit. Azt elorebocsajtom, hogy most sem fogok sokat. Azoknak, akik aggodnak uzenem, hogy nem kell. Minden rendben van, talaltam jo munkat, vannak korulottem normalis emberek, enni is eszem, szoval nem panaszkodom. Tortennek amugy erdekes dolgok is, csak nagyon hosszu lenne leirni, es arra most nincs energiam, leven hogy az elmult ot napban folyamatosan dolgoztam es faradt vagyok, raadasul ihletem sincs. De igerem, hogy legkozelebb eloallok valami epkezlab tortenettel. :)
Addig is mindenkinek szep napokat, még ezekben a nehez idokben is, vagy mi...

2009. március 17., kedd

8

Most csak annyit, hogy van melo, es jol erzem magam. :)
Kesobb bovebben.
Es mindenkinek, aki szemelyesen is keresett, valaszolni fogok.
Udvibudvi

2009. március 11., szerda

7

Azert hal' istennek a burokracia itt is viragzik. Tegnap Marianaval kigyalogoltunk ide a vilag vegere. Tudod, nem messze van onnan az a hely, ahol tegnap egy oranyi blogolasom elszallt. Most is ugyanott vagyok egyebkent, de most igyekszem jobban vigyazni. A vilag vegere valo gyaloglas pedig azert erdekes, mert itt talalhato az a rendorkapitanysag, amelyik a bevandorlokkal foglalkozik. Es sajnos be kell latnom, en is kozejuk tartozom, akarmennyire is Europai Unio. Nekem persze olcsobb, es elvileg gyorsabb a procedura, de a lenyeg a lenyeg, hogy semmi sem egyszeru. Mariana tegnap 4 honap varakozas utan megkapta a spanyol szemelyi igazolvanyat, ennek orvendtunk is. En pedig kikertem nehany nyomtatvanyt, amit ma reggel visszahoztam. Ujra lealltam a vegtelen hosszunak tuno sort, hogy kaphassak egy masik nyomtatvanyt. Ez valamifele csekk, amin egy 10 euros osszeg szerepel. Ennyiert adjak a NIE-t. Ami pontosan nem tudom minek a roviditese, de en egy szemelyi igazolvany szam szerusegre gyanakszom. Namost. A rendorseg allitasa szerint ezt a csekket barmelyik bankban befizethetem, es utana mar csak 15 napot kell varnom, visszavinnem a befizetesrol szolo bizonylatot, meg egy kitoltott papir kisereteben, es onnantol elvileg minden sinen van. A bokkeno az egeszben az, hogy ezt a csekket - ket bankban is probaltam - NIE nelkul nem adhatom fel. Vagyis nem tudok NIE-t szerezni NIE nelkul. Erdekes logikai csavar a rendszerben... Mindegy, a lelkesedesemet nem tortek le, visszabandukoltam a rendorsegre, hogy megkerdezzem, most ilyenkor megis mi a redvat kene csinalnom. Adtak valami tanacsot, remelem jol ertettem, ez majd kiderul. :)

Egyebkent bekoltoztunk València varos kellos kozepibe. Nagyon jo kis kornyeken lakunk, egesz pontosan a Maestro Gozalbo utca 4-es szam alatt. Ha erre jarsz, szivesen latunk, felteve ha nem derogal a 4 emelet megmaszasa. Ugyanis a hazba nem igazan szereltek liftet. Ez tobbek kozt azert is volt nagyon jo otlet, mert igy a koltozeskor gyalog lehetett felvinni azt a rengeteg ruhat, taskat, cipot es egyeb roppant hasznos holmit, amit ez a ket lany (elsosorban Sofi) felhalmozott. Valamint termeszetesen a teljes konyhafelszerelest, szekrenyt, es meg sok sok olyan dolgot mindenfele zacskokban es dobozokban, aminek nagy reszerol fogalmam sincs, hogy micsoda.
Ez a kornyek egyebkent abszolut a varos szive, rengeteg etterem, bar es kavezo van a kornyeken, es minden egyeb, amire csak szukseg lehet 10 perc setara megtalalhato.
Ilyen peladul a Carmen. A Carmen Valencia egyik negyede. Szamomra az egyik legkedvesebb. Valahogy kicsit koszosabb, budosebb, sotetebb, viszont eletteltelibb, mint a varos tobbi resze. Itt minden megtalalhato, ami az ejszakai szorakozashoz kellhet. Egymast erik a kulonbozo diszkok, szorakozohelyek, barok, miegymasok. A Plaza de la Virgen (A szuz tere) peldaul - noha tobbek kozt egy bazilika es egy masik templom oleleseben fekszik - kulonbozo kabitoszerek nyugodt korulmenyek kozott valo elfogyasztasanak abszolut tokeletes szinhelye.
A Carmenben tovabba rengeteg kicsi sikator talalhato olyan zavaros kuszasagban, hogy ember legyen a talpan, aki egybol oda talal a keresett helyre. Szeretem Carment.

Kiterek mar kicsit erre a Fallas dologra is, mert pl. Hibust nagyon erdekli ez a temakor... :)
Es akkor csak az o kedveert megegyszer le is irom, hogy NEM, a Fallasnak semmi koze nincsen a falloszhoz. (tobbek kozt peldaul kiejteseben is teljesen kulonbozik a magyar fallosz szotol.)
A Fallas egy tradicionalis valenciai unnepkor. Sehol mashol nem unneplik az orszagban, sem a vilagon. Marcius 1-vel kezdodnek az elso megmozdulasok, de ha jol tudom maga az unnep lenyegi resze marcius 14-19-ig tart. Ez alatt az ido alatt, 1-19-ig az egesz varos teljesen felbolydul. Lezarjak a belvaros nagyobb utcait az autos forgalom elol, igy hatalmas tomegek tudnak hompolyogni az utcakon. Hompolyog peldaul a Plaza del Ayuntamiento (csunya forditasban Varoshaz ter) fele, ahol is minden nap, 1-tol 19-ig, delutan ketto orakor egy mascleta nevu tortenes veszi kezdetet, ami egesz ot percen at tart. A dolog arrol szol, hogy egy kordonnal korulkeritett viszonylag kicsi folddarabrol fellonek tuzijatekhoz hasonlo robbanoanyagokat. Viszont nem a fenytechnikara mennek, - leven delutan ketto, nem is sok latszana belole - hanem hogy minel hangosabb legyen. Ezt minden egyes nap valoban hatalmas tomeg kiseri figyelemmel. Kepzelj el egy augusztus 20-at Budapesten, de ugy, hogy a nep nem a Duna menten terul el, hanem mondjuk egy Ferenciek tere meretu placcon. Mindenki szajtatva, mosolyogva, hunyorogva figyeli az esemenyeket. Tudom, mert en is elmentem megnezni egyik nap. Es aztan rajottem, hogy miert tatja mindenki a szajat szo szerint. Nem csak a csodalkozas vagy az oromkodes miatt, hanem mert ha becsukva tartod a szadat, a tenyleg oltari hangzavar miatt felo, hogy kiszakad a dobhartyad. Igy hat csatlakoztam a tomeghez, es leesett allal neztem es hallgattam vegig a mascletat. A finalenal mar egy kicsit komolyan elkezdtem felni, azt hittem valami problema tortent a rendszerben, mert a zaj egyre csak fokozodott, minden dorombolt (nem ugy mint a cica, hanem ket pottyot kepzelj oda az o betuk tetejere) es robbant, kicsit ugy ereztem magam, mintha harboruban lennek. De aztan mikor hirtelen csond lett, es a tomeg futyulni, hurrazni es tapsolni kezdett, megnyugodtam, es kovettem oket cselekedeteikben.
Egyebkent az egesz dolog Szent Jozsefrol es az ács mestersegrol szol. A Fallas fo motivuma ugyanis az, hogy Valencia szerte hatalmas fabol keszult szobrokat (falla-kat) allitanak fel kulonbozo csomopontokon, majd 19-en este mindet felgyujtjak, igy hajtva fejet Jezus (nem verszerinti) apja es minden ács elott. Mindenesetre eleg latvanyos egy jelenseg lehet. Majd kiderul.

Ahogy nezem eleg hosszura nyultam, de legalabb kitargyaltam nehany temakort, amit mar a korabbiakban is szerettem volna. Nem tudom, mikor jelentkezem legkozelebb, mert nem tudom, mikor leszek gepkozelben.
Most azonban lejart az idom, ugyhogy megyek is.
Pusszantas mindenkinek!

2009. március 10., kedd

6

Hat nem tudom, de valahanyszor leulok netezni valahogy muszaj legalabb hatszor meghallgatnom ezt a szamot: http://www.youtube.com/watch?v=8L4pyS6pq1I

5

Remek. Az iment megtalaltam Valencia feltehetoleg legolcsobb internetkavezojat, valahol egy isten hata mogotti kis utcaban, a varos szelen. A billentyuzet ragadt a mocsoktol, alig birtam leutni a billentyuket. Es meg ilyen korulmenyek kozott is irtam egy igen terjedelmes bejegyzest, mikor is egy ora utan a szamitogep gondolt egyet, es kikapcsolt. Igazan boldog voltam az azt koveto percekben... Ugyhogy most itt vagyok, egy ugyan megbizhatobb, viszont joval dragabb helyen, es megprobalok valami hasonloan frappansat fogalmazni nektek.

Az a baj, hogy itt ulok kb. 15 perce az elso bekezdes ota, es egyszeruen semmi frappans nem jut eszembe. Az elobb annyira jot irtam, hogy kiment belolem minden ero.... ugyhogy szerintem majd legkozelebb nekifutok.

De nagyvonalakban leirom, amiket az elobb mar kifejtettem, de beleveszett az eterbe:
- bekoltoztunk Valenciaba
- ma zuros napom van: legalizalni probalom magam. voltam a rendorsegen papirokert, fenymasolni. meg fogok levelet irni, papirt kitolteni. aztan holnap reggel kilencre visszamenni, leallni a sort, leadni, megkapni, elmenni befizetni, visszamenni... stb.
- Valencia szuper hely, a Fallas (helyi unnep) tok jo.
- irtam meg tovabba az itteni nyelvjarasrol...

mindezekrol es meg sok minden masrol bovebben a kovetkezo bejegyzesben...
Ne haragudjatok, de tenyleg elszallt az ihlet.
Csumpi.

2009. március 3., kedd

4,5

ugy volt, hogy irok ma nektek valami hosszut, szepet, de inkabb meggondoltam magam...
legkozelebb.

2009. február 28., szombat

4

A napokban be lettem mutatva Sofia volt baratjanak, Diegonak, igy meg is lett az elso SPANYOL ismerosom. Diego, ismerve a lanyok etkezesi es egyeb szokasait, elvitt a bevasarlokozpontba, ahol hozzajutottam nemi voros hushoz is. (A lanyok ugyebar csak halat es szarnyast esznek, ha husrol van szo.) Kaptam egy szep nagy csomag igazi spanyol "jamón"-t, vagyis sonkat, amit meg az nap este meg is etkeztem nemi kenyer es paradicsom tarsasagaban. Valoban eleg finom volt, ahogy azt Diego elore meg is josolta. O altala ismertem meg tovabba az "alioli"-t. Ez a cucc valami echte spanyol dolog, nagyon buszke volt ra. Es hat el kell ismernem nekem is nagyon bejott. Pontosan nem tudom most az osszetevoit, mindenesetre valami olivaolajos, fokhagymas krem-szerusegrol van szo, amit kenyerre kenve, esetleg etelek keszitesehez hasznalnak. Nagyon finom volt. Termeszetesen mindezek melle vasaroltunk meg egy 12 darabos San Miguel pakkot (darabjat 30 centert!), ami par nap alatt el is fogyott... Rajottem, tenyleg jo fajta sor ez.

Egyik nap kitakaritottuk az egesz lakast a lanyokkal, mivel ugye nemsoka koltoznunk kell, es jottek a leendo lakok megnezni a pecot. Ugy nez ki meg par napot biztos maradhatunk itt, ami nem is olyan nagy baj, mivel masik lakast meg nem sikerult talalnunk. Tegnap mondjuk megneztunk egyet a belvarosban (Valencia belvarosara gondolok), kozel az onkormanyzathoz, ami nagyon jo kornyeknek szamit. A lakas nem is lenne draga, bar nekem vannak vele kapcsolatban fenntartasaim, legalabbis mondjuk a furdoszoba allapotat tekintve, vagy hogy igazabol egyik haloszoba sem elegge elszeparalt. De termeszetesen mondtam a lanyoknak, hogy ha nekik megfelel, nyilvan en sem fogok akadekoskodni. Szerintem egyebkent jok a kilatasaink.

Ami a munkat illeti: nagyon nehez. Marmint talalni. Napokat toltok el maszkalassal, mindenfele helyeken valo beszelgetessel, oneletrajz-teritessel, stb. Egyelore ugy nez ki, hogy talaltam egy szimpi helyet, egy nagyon szimpi sraccal. Egy indiai etteremrol van szo. A srac rogton azzal inditott, hogy beszelek-e angolul. Na, mondom, rendben is volnank, te vagy az en emberem! Felcsillant a szemem, mondtam, hogy naná! Ezutan jot beszelgettunk, mondta, hogy itt elony az angol, mert 90%-ban kulfoldi a vendegkor, aztan az oneletrajzom vegen meglatta, hogy mihez tartas vegett azert odabiggyesztettem ket kicsi szot: "Ableton Live". Erre nagyon megorult, es mondta, h mindenkeppen hivni fog. (aki nem tudja mi az, nezzen utana :) ) Szoval, most nagyon bizom ebben a sracban. Remelem, hogy par napnal tovabb mar nem kell a "seggemen ulnom".

Amit azert nem kell szoszerint venni termeszetesen. Mindig van valami tortenes, mindig epp rohanunk valahova, vagy valahonnan. A lanyok nagyon... hm nem is tudom, hogy fogalmazzak... hevesek. Nem nagyon pihennek, mindig van valami dolguk, mindig porognek. A baj pedig az, hogy nem tudom, a spanyolok milyenek. Mint mondtam, egy spanyol ismerosom van. O pedig szinten egy kisvarosbol szarmazik, Valencia tartomanybol. O speciel higgadtnak tunik, nyugodtnak. Bar szerintem ez otthon is ugyanigy van, ha nem nagyvarosi az illeto... Vagy mittudom en, nem ertek hozza. :) Lenyeg, hogy itt mindig rohanas van, gyorsan indulas, sietes, mer jaj lekessuk ezt meg azt is, es akkor hopp hopp... Ertitek.

Varom mar, hogy bekoltozzunk a varosba. Itt azert kicsit elszigeteltnek erzem magam olykor. Peldaul, mikor mindket lany dolgozik egy idoben, nekem nem nagyon van mit csinalnom. Vagy belemegyek veluk Valenciaba gyakorlatilag penzt kolteni, mert ugye enni, inni kell stb. vagy maradhatok itthon, ahol ugyan a kaja ingyen van, de csinalni nem nagyon lehet semmit. Azon kivul, hogy neha kilatogatok a tengerpartra, vagy beulok ide gyakorlatilag semmi lehetoseg nincsen. A tengerpartlatogatas amugy a kedvenc idotolteseim koze tartozik itt. Nagyon szep a tengerpart. Ki is olvastam pl a Gepnarancs cimu konyvet a homok oleleseben. Errol jut eszembe, valami kompetens szemely kuldje mar el az Angstot legyen olyan szives. Ott van a szobamban, a felso polcon, a konyvek kozott.

Meg jelentkezem. Paapaa.

2009. február 24., kedd

3

Valencia gyonyoru varos.
Gyertek ide sokan most!
Egyik nap Hibussal beszeltuk, h cigany hordak modjara kene ezt a dolgot mivelni, es akkor nem hianyoznatok ennyire tobbek kozt, masreszt meg kulonben is...
Szoval tenyleg nagyon szep hely, csomo regi templom, meg varoskapu, meg kutyafule van errefele, aminek a felerol sem tudom pontosan, h micsoda, minden esetre nagyon pofasak.
Fura, mert eddig ugy gondoltam, hogy jol tajekozodom teljesen ismeretlen teruleten is, ami eddig feltehetoleg igy is volt, de ez a teoria valahogy megdolni latszik a vilagnak ezen a tajan.
Mindig kepes vagyok eltevedni. Persze nem vegervenyesen, csak vannak neha jo 15-20 percek, hogy lovesem sincs epp merre jarok. Pedig terkep a zsebben, iranytu a fejben, de valahogy megis... Mindegy, a lenyeg, h mindig oda talalok ahova kell.
A pentek es szombat estemet is a varosban toltottem.. egyedul. A lanyok mindketten dolgoztak hajnalig, en pedig kulonbozo helyeket latogattam tobbek kozt munkahely kereses celjabol. Barhova is tertem be erdeklodo szandekkal, mindenhol szeles mosolyra huzta a szajat a leendo(?)-munkaadom. Miutan elszavaltam egy rovid monologot arrol, hogy tulajdonkeppen mi a fenet is keresek ott, az elso kerdes legtobbszor a "¿De dónde eres?" (Hova valosi vagy?) volt.
Megneztem korulbelul tizenot helyet, ebbol asszem nyolcba adtam le oneletrajzot, a tobbibol azonnal elhajtottak. Hat remelem lesz valami.
Mar csak azert is bizakodhatok, mert itt Valenciaban a marcius kezdetevel lesz valami "Fallas" nevu unnep, ami allitolag rengeteg latogatot vonz. Olyankor megorul az egesz varos, mindenhol hangos zene szol, mindenki bulizik, es rengeteg munkaerore van szukseg. Ugyhogy a napokban fogok meg egy nagyobb rohamot intezni a varos iranyaba, hatha csurran-cseppen majd nekem is valami trabajo.
Nyilvan mikozben nagyban munkat kerestem, nem allhattam meg egyket pofa sor, esetleg egyeb nelkul. A sor jo (kulonosen a San Miguel), bar a korso fogalmat szerintem itt nem ismerik. Mikor pedig valami spanyol kulonlegesseg utan erdeklodtem, es a kezemmel mutogattam a feles-pohar meretet, mondogatva a kovetkezot: "chupito, chupito", valahogy nem talaltam erto tekintetekre.
Tudjak mi az a feles-pohar (chupito), bar az itt inkabb 2, maximum 3 centes, de hogy semmi normalisat nem tudnak bele tenni, az is biztos. Mindenhol elkalimpaltam, hogy mit akarok, de csak tatottak a szajukat meg a karjaikat szet a levegobe... semmi.
Betertem egy nagyon sotet barba, ahol egy nagyon sotet fiatalember szolgalt ki. Neki is eloadtam a mutatvanyomat, mire a kezembenyomott valami itallapot. En meg a fejemet csovalva mondtam, hogy "Jo, akkor adj tequila+citromot!" (ez volt az itallapon). Erre kirak elem egy chupitot felig tolti tequilaval, utana ratol valami citrom likor szeruseget. Gyorsan lehuztam, aztan hasta luego.
Szoval a lenyeg, hogy en nem tudom, mit isznak ezek a spanyolok, de hogy bajban lennenek otthon egy akarmilyen kocsmaban, az biztos. :)
Errol jut eszembe. Eddig meg egyetlen egy spanyolt sem ismerek.
Van ugye a ket mexikoi orokbefogadom, akiken keresztul be lettem mutatva ket etteremnyi olasznak (mivel a lanyok olasz etteremben dolgoznak). De a spanyolok eddig valahogy kimaradtak. Biztos majd rajuk is sor kerul.
Az olaszokrol jut eszembe: rengeteg olasz kajat eszem. Szinte csak azt. Pizzat, iszonyat sok fele tesztat, rengeteg fele keppen elkeszitve. Padlizsannal, repaval, paradicsommal, hagymaval, sajtokkal, gombaval, meg olyan dolgokkal, amiket eddig nem is lattam. A lanyok nagyon jol foznek, ezert nagyon halas is vagyok nekik. Mindig tele kajaltatnak, de azt erzem, mintha megis folyton ehes lennek.
Jaj! Egyik nap kiprobaltam az itteni McDonald´s-ot. Pontosan ugyanolyan mint otthon. Tobbet errol szo ne is essek.
Egyik nap pedig Sofiaval beultunk egy helyre, ahol eredeti valenciai specialitast ettunk, aminek a neve buñuelos. Na hat az valami eteri gyonyor. Amugy sima fank, es adnak hozza forrocsokit, de hogy annak milyen ize van... elkepeszto. Megigerem, annak, aki eljon ide, fizetek egy kor buñuelost!
Talan amugy latszik a szavaimbol, hogy elegge hianyoztok. Ami talan azert van, mert elegge izolalt vagyok errefele. Itt Canetben (tudod, ahol lakom) nagyon keves ember van. Ennek hatasara keves a hely, ahova el lehetne menni, nem nagyon van mit csinalni.
Tegnap mondjuk kimentem delutan a tengerpartra, ott is maradtam egesz ejszakaig. Neztem a vizet, fotozgattam, kacsaztam (tudod, a jatek amikor kaviccsal dobalod a vizet, az meg pattog rajta). Ekozben rajottem, hogy a tengerben kacsazni nagyon nehez, de elkezdtem kifejleszteni a "kivaras" strategiajat, aminek koszonhetoen hatekonyabban megy a dolog. :)
Ejszaka naplemente utan pedig tuzetraktam a parton. Hat el kell mondjam, eletem legnehezebben meggyullado tuze volt. De megerte a sok veszodest. Roppant jol ereztem magam kint.
Egyebkent itt Canetben most toltom a masodik es egyben az utolso hetemet, mivel e het vasarnap el kell hagynunk a lakast, mert lejar a berleti szerzodes. Most epp Valencia belvarosaban keresunk valami hodalyt magunknak. Nem lesz olcso, de mivel harman vagyunk, szetdobjuk ertelemszeruen az anyagiakat, meg hat mindenkinek kenyelmesebb lesz onnan dolgozni menni, nem kell pl. husz percet autokazni...
Na szoval, ha tudsz barmit, lakast vagy melot errefele, akkor legyszi ertesits!
Most pedig elhuzok. Meg jelentkezem.
¡Hasta luego!

2009. február 22., vasárnap

2

Hat hello megint!

Eltelt harom nap, miota itt jartam.
Harom nap... nem is tudok rendesen visszaemlekezni, mi minden tortent ez alatt...
Kicsit mashogy megy itt az ido, mint eddig eletemben barmikor.
Nyilvan voltam mar tavol az otthonomtol, de ez itt, igy most egeszen mas.
Vegyuk mondjuk a masodik ejszakatol.
Gondoltam, megkostoltatom mexikoi vendeglatoimmal a jo hazai Zsindelyes Vilmoskorte Palinkat. Megallapitottam, hogy a mexikoiak fele szereti, a masik fele pedig inkabb tul erosnek tartja eme gyumolcsparlatot. (mondjuk ezt a kovetkeztetest ket kiserleti alany felhasznalasaval vontam le).
Mindegy a lenyeg, hogy akiknek izlett, azok bendojeben maradektalanul eltunt a folyekony szuvenir. A Burgotol utolso Pesten toltott ejszaka alatt kapott DVD pedig kellemes hatteret biztositott eme happeningnek.
Errol jut eszembe. Az a valami, amit a kedves lakotarsaim zene neven emlegetnek es kepesek egesz nap a nevetsegesen pici hangszorokon iPodjukrol "bomboltetni" lassan felemeszti minden izlesemet. Egyszeruen rettenetesen rossz zenet hallgatnak. Komolyan. Jo tudom, ebben a kerdesben elegge finnyas, sot inkabb sznob vagyok, na de ez mar akkor is turhetetlen.
En meg eletemben osszesen nem hallottam ennyiszer a "szeretlek", "hianyzol" es egyeb ehhez hasonlo kifejezeseket. Az utobbi par napban pedig szinte csak ezeket hallom angol, spanyol, esetleg olasz interpretalasban. Elkepeszto.

Egyebkent a helyet, ahol lakom - amint az elozo bejegyzesben is emlitettem - Canet d'En Berenguer-nek hivjak egesz pontosan. Eszakra fekszik Valenciatol egy jo 20-25 percnyi autokazasra 130-160 km/h-s sebesseggel... Meg ilyen halalfelelmem sem volt eddig... Na jo talan neha Dani mellett, mikor az Ulloi ut-Nagykorut keresztezodesbe fekezes nelkul akart belehajtani piros lampanal... Mindegy, autos izgalombol itt is kijar, siman belemennek a korforgalomba 70-nel, a fekvorendor elott is csak ritkan veszik le a labukat a gazrol. Ok tudjak...
Hopp elkalandoztam. Azt akartam leirni, hogy milyen is az a bizonyos HELY ahol napjaim egy reszet toltom. Szoval Canet. Nagyon pici udolofalu. Minden haz ujepitesu. Kietlen az egesz. Tenyleg olyan, mintha rajtunk kivul senki nem lakna a faluban. Ritkan lehet latni egyket autot elhuzni a haz elott, vagy nehany embert lezengeni az utcan. A lakasunk a masodik emeleten van, aminek az erkelye egy hatalmas narancsultetvenyre nez. A hatterben pedig valamifele hegyek latszanak. Eleg szep. Csinaltam mar par fotot, majd felrakom ide, ha ugy alakul.
Ja egyebkent, a "locutorio", vagyis netkavezo, ahonnan most irok, egy Puerto de Sagunto nevu faluban van, kb. 15 perc setara Canettol.

Annyi minden van meg... nem is tudom. Rengeteget tudnek mar most irni, mindegyikotoknek kulon kulon torteneteket meselni. Szerintem nem is biztos, hogy sokaig fogom tudni irni ezt a blogot. Valahogy majd megprobalom szurni a tortenteket, meg valahogy erdekes formaba szedni oket. Jelenleg olyan szinten kavarog a fejemben minden, hogy lehetetlen barmit is normalisan megfogalmazni... Meg nem is akarok egszerre tul sokat, csak befogadhato adagokban.

Hat mindegy skacok, mara azt hiszem ennyi voltam. Nem tudom, mikor jelentkezem legkozelebb, de igerem, igyekezni fogok.
Lassan amugy bekoltozunk a varosba, mivel marciusban lejar a berleti szerzodes, kedden Franz Ferdinand koncertre megyunk a Ciudad de las artes y las ciencias-ba (Muveszetek es tudomanyok varosa), aztan remelem most mar lassan munkaba is tudok allni. Otthon mindenki drukkolni! :)

Udv

2009. február 19., csütörtök

1

Hat sziasztok!
Megerkeztem Spanyolorszagba. Egesz pontosan 17-en, tehat mar ket napja itt vagyok.
Semmi ertelmeset nem fogok tudni osszeszedni szerintem, de megprobalok azert valamit, hogy ti akiket hatrahagytam, tudjatok ertesulni a velem tortentekrol, persze csak ha raertek. :)
Nu.
Konnyes bucsut vettem mindenkitol, aki korulottem volt. Megallapitottam, hogy a bucsut korlatlan ideig lehetne huzni, akkor sem tudna az ember rendesen elbucsuzni mindenkitol. Ugyhogy egyszer azt kell mondani, hogy ELEG, aztan menni isten hirevel.
Igy is tettem. Becsben felszalltam a repulore, meg a kapunal integettem hatra Pityunak es Lucanak, hadd oruljenek. Errol az esemenyrol amugy keszult is nehany kep, akit erdekel, nezzen valahol utana, mert en meg nem lattam azokbol semmit.
Szoval felszalltam a 16:30-as barcelonai jaratra es suhantam felhok, vizek, hazak, Alpok folott (ami amugy ebbol a szogbol a Vienettara emlekeztet... ugy beleharaptam volna), a kilatas gyonyoru volt...
A gepen megvettem eletem legdragabb asvanyvizet... kerek 3 eurot (mai arfolyam szerint kb. 900 Forintot) fizettem a fel literes neduert. Nem mondom, jo volt, de egy 60 forintos Theodora is megtette volna... Mindegy, ennyi az annyi.
Barcelonaban, kilepve a repterrol, azonnal egy kedves elmennyel lettem gazdagabb. Bazi nagy hatizsakomat lerakva egy padra, elokotortam nemi dohanyarut a nadragzsebembol a "gondoltam ragyujtok mar!" felkialtas kisereteben. Igy is lett. Korbenezve meglattam egy oltonyben acsorgo velem egymagas azsiai fiatalembert, akihez az idot tudakolando leptem oda. Rogton angolul inditottam, s o valaszolt is. Vele azonnal beszelgetesbe is bonyolodtam. Kiderult hogy ket eve el Barcelonaban, flamenco gitarozni tanul egy iskolaban. Ellatott nehany jotanaccsal, peldaul, hogy figyeljek a taskamra, mert a metroban azert vannak erdekes fazonok. Megfogadva tanacsat tovabblibellaztam az altala mutatott iranyba, mignem elerkeztem a metrohoz. Kis segitseggel kideritettem, merre is kell mennem a vonatallomashoz. Kifizettem a kirott oszzeget es ugy 20 perc egyhelyben allas utan mar robogtam is a celom fele, ami a Barcelona Sants allaomas volt. Itt eletem legbonyolultam vonatjegy-vasarlasi procedurajat bonyolitottam le. Egyszeruen nem tudtam rajonni, hogy megis hova kene mennem, vagy mit kene csinalnom. Mindenki mutogatott es beszelt mindenfelet. Az ido is szoritott, mikor megkaptam vegre a jegyet mar csak 15 perc volt a az indulasig es termeszetesen lovesem sem volt, hogy merre keressem azt a bizonyos Valenciaba meno vonatot. A lenyeg, hogy kisvartatva megtalaltam mindent, amire szuksegem volt. Indulas elott baggage-check, tisztara mint valami repteren.
Megtalaltam a helyem, leultem, fulhallgatoval, cukorkaval es a "P.S.: I Love You" cimu filmmel kinaltak. En termeszetesen mindet el is fogadtam. A vonat atlagban 150 km/h-val haladt, de nem ritkan elerte a 200-at is. Igy ertheto, hogy tettem meg egy majd 600 kilometeres utat 3 ora alatt.
Megerkeztem, elso talalkozas a vendeglatoimmal, hazafuvar, negysajtos Dr. Oetker pizza eves (!), tengerlatogatas az ejszaka kozepen, ajandek atadas, gyors zuhany, alvas.
Masnap delutan haromkor keltem. Reggebedre egy jo nagy tal curryvel kinaltak. Nem valami spanyolos, de nagyon finom volt, mind meg is ettem. Eztan a delutani-esti program a tengerpartozas volt. Setaltunk ugy 10 percet es el is ertuk a homokos Canet d"En Berenguer-i tengerpartot. (mert ebben a varosban lakom am igazabol).
Most viszont mennem kell, mert CV-t fogunk irni, meg sokminden egyeb var meg...
Igyekszem hamar jelentkezni.
Puszilok mindenkit!