Hat hello megint!
Eltelt harom nap, miota itt jartam.
Harom nap... nem is tudok rendesen visszaemlekezni, mi minden tortent ez alatt...
Kicsit mashogy megy itt az ido, mint eddig eletemben barmikor.
Nyilvan voltam mar tavol az otthonomtol, de ez itt, igy most egeszen mas.
Vegyuk mondjuk a masodik ejszakatol.
Gondoltam, megkostoltatom mexikoi vendeglatoimmal a jo hazai Zsindelyes Vilmoskorte Palinkat. Megallapitottam, hogy a mexikoiak fele szereti, a masik fele pedig inkabb tul erosnek tartja eme gyumolcsparlatot. (mondjuk ezt a kovetkeztetest ket kiserleti alany felhasznalasaval vontam le).
Mindegy a lenyeg, hogy akiknek izlett, azok bendojeben maradektalanul eltunt a folyekony szuvenir. A Burgotol utolso Pesten toltott ejszaka alatt kapott DVD pedig kellemes hatteret biztositott eme happeningnek.
Errol jut eszembe. Az a valami, amit a kedves lakotarsaim zene neven emlegetnek es kepesek egesz nap a nevetsegesen pici hangszorokon iPodjukrol "bomboltetni" lassan felemeszti minden izlesemet. Egyszeruen rettenetesen rossz zenet hallgatnak. Komolyan. Jo tudom, ebben a kerdesben elegge finnyas, sot inkabb sznob vagyok, na de ez mar akkor is turhetetlen.
En meg eletemben osszesen nem hallottam ennyiszer a "szeretlek", "hianyzol" es egyeb ehhez hasonlo kifejezeseket. Az utobbi par napban pedig szinte csak ezeket hallom angol, spanyol, esetleg olasz interpretalasban. Elkepeszto.
Egyebkent a helyet, ahol lakom - amint az elozo bejegyzesben is emlitettem - Canet d'En Berenguer-nek hivjak egesz pontosan. Eszakra fekszik Valenciatol egy jo 20-25 percnyi autokazasra 130-160 km/h-s sebesseggel... Meg ilyen halalfelelmem sem volt eddig... Na jo talan neha Dani mellett, mikor az Ulloi ut-Nagykorut keresztezodesbe fekezes nelkul akart belehajtani piros lampanal... Mindegy, autos izgalombol itt is kijar, siman belemennek a korforgalomba 70-nel, a fekvorendor elott is csak ritkan veszik le a labukat a gazrol. Ok tudjak...
Hopp elkalandoztam. Azt akartam leirni, hogy milyen is az a bizonyos HELY ahol napjaim egy reszet toltom. Szoval Canet. Nagyon pici udolofalu. Minden haz ujepitesu. Kietlen az egesz. Tenyleg olyan, mintha rajtunk kivul senki nem lakna a faluban. Ritkan lehet latni egyket autot elhuzni a haz elott, vagy nehany embert lezengeni az utcan. A lakasunk a masodik emeleten van, aminek az erkelye egy hatalmas narancsultetvenyre nez. A hatterben pedig valamifele hegyek latszanak. Eleg szep. Csinaltam mar par fotot, majd felrakom ide, ha ugy alakul.
Ja egyebkent, a "locutorio", vagyis netkavezo, ahonnan most irok, egy Puerto de Sagunto nevu faluban van, kb. 15 perc setara Canettol.
Annyi minden van meg... nem is tudom. Rengeteget tudnek mar most irni, mindegyikotoknek kulon kulon torteneteket meselni. Szerintem nem is biztos, hogy sokaig fogom tudni irni ezt a blogot. Valahogy majd megprobalom szurni a tortenteket, meg valahogy erdekes formaba szedni oket. Jelenleg olyan szinten kavarog a fejemben minden, hogy lehetetlen barmit is normalisan megfogalmazni... Meg nem is akarok egszerre tul sokat, csak befogadhato adagokban.
Hat mindegy skacok, mara azt hiszem ennyi voltam. Nem tudom, mikor jelentkezem legkozelebb, de igerem, igyekezni fogok.
Lassan amugy bekoltozunk a varosba, mivel marciusban lejar a berleti szerzodes, kedden Franz Ferdinand koncertre megyunk a Ciudad de las artes y las ciencias-ba (Muveszetek es tudomanyok varosa), aztan remelem most mar lassan munkaba is tudok allni. Otthon mindenki drukkolni! :)
Udv
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
mit fogsz dolgozni?
VálaszTörlés