2009. április 3., péntek

11

A Fallas marcius 19-en ejszaka veget ert. Amint az elozo bejegyzesek egyikeben irtam, egy "quema" nevu esemennyel zarul az unnepkor, amit valamikor ejfel es ketto ora kozott tartanak. A pontos idopontra pedig azert nem emlekszem, mert fonokommel, baratnojevel es egy koleganommel eleg rendesen sikerult aznap este bemulatnunk. Rengeteg fotot is keszitettem azon az esten, amiket sajnos sehogy sem tudok a szamitogepre varazsolni, mivel az adatkabelt otthon felejtettem. Igy majd ha a penztarcam, idom es minden egyeb korulmeny engedi ellatogatok egy segunda mano bazarba es vasarolok egy USB kabelt, hogy vizualisan is megoszthassam az itt latottakat. Addig pedig mindenki igyekezzen elkepzelni...
Szoval a quema... A szo maga korulbelul azt jelenti, hogy "égés". Meg pedig a hatalmas fabol es papirmasebol keszult karikaturisztikus szobrok egese. A dolog ugy nez ki, hogy az ez ido tajt ket es fel milliosra duzzadt varos (ami normalis esetben korulbelul egy millio lelket szamol) kivonul az utcakra. Hatalmas tomeg halmozodik fel, sok esetben percekig nem lehet moccani sem, levegot venni is csak nehezen. Mindenki egy altala kivalasztott falla-hoz igyekszik, amit nem tudom pontosan mi alapjan valasztanak ki. Es igazabol azt sem tudom, hogy az en tarsasagom mi alapjan valasztott. A lenyeg, hogy valamikor ejjel odaertunk egy hatalmas tomeggel korulvett hatalmas falla-hoz a Carmenben, es sikeresen elore furakodtunk az elso sorba, hogy minden reszletet a leheto legjobban lathassunk. Kis ido mulva kezdetet is vette az orulet. Valaki valamifele bejelentenivalot ordibalt szet a tomegbe, majd egy nagy letran allva valahogyan meggyujtott valamit, amitol az egesz szobor - ami lehetett ugy 10-15 meter magas - langolni kezdett. Hihetetlen latvany volt. Az emberek teljesen megorultek, tomboltak, tapsoltak, szorakoztak. Nem lattam meg ehhez foghatot. Aztan kis ido mulva az eddig keszenletben varakozo tuzoltok enyhe sugarral locsolni kezdtek a kornyeket, nehogy a perje meggyujtsa a jonepet. Erre termeszetesen a tomeg azonnal reagalt, mivel ugye mindenki szeret a tuzzel jatszani, es egy emberkent orditani kezdte, hogy "Bombero maricon". Ami ekes magyar nyelven a kovetkezot jelenti: Buzi tuzoltok!
Erre kapott is a pofajaba rendesen a szemtelen csocselek, hiszen a tuzoltok is humoruknal voltak es a kantalasra vizsugarral valaszoltak. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy az elso sorban allva mennyire lettem vizes. Aztan Carlaval (Dhani argentin baratnoje) karoltve szaladtunk es incselkedtunk tovabb a szkafanderesekkel, akik igen keszsegesen locsoltak a nyakunkba a vizet. A tortenethez hozzatartozik, hogy nem volt meleg. Miutan lehultek kicsit a kedelyek, a hatalmas sugaru parazs korul igyekeztunk kicsit felmelegiteni magunkat, es oromkodve figyeltuk, amint a meleg pára felszall a ruhankbol.
Nem kicsit tetszett nekem ez a dolog.

Szeretnek a kovetkezoben kicsit kiterni a nyelvre. Az etteremben, ahol dolgozom a fonokommel angol nyelven kommunikalunk, ami jelentosen megkonnyiti szamomra a dolgok megerteset, mivel spanyolbol ugyebar kozel sem vagyok olyan szinten... Leven, hogy a fonokom anyanyelvu angol, es hogy etterme van, eleg sok angol nyelvu baratra tett szert, akik eloszeretettel jarnak be hozzank akar csak egynehany pohar sorre, vagy neha akar tobbre is. Igy sokkal tobbet gyakorlom az angol nyelvet, mint a spanyolt, aminek igazabol nem annyira orulok, de legalabb valamennyire ertem oket. Es sokkal kevesbe, mint azt gondoltam... Borzaszto nehez a brit angol (mert hogy ok legnagyobb reszben britek, nem amerikaiak). Mindig is jobban tetszett a brit kiejtes, az ottani szofordulatok, akar a szleng (ha valakinek mond valamit a cockney rhyming slang, akkor tudja, mirol beszelek). Viszont szinte lehetetlen megerteni. A cockney-t nem is lehet, ha csak nem vagy kozep-londoni, es a tobbit is borzasztoan nehez. Gyorsan, csunyan beszelnek, es olyan szavakat hasznalnak, amiket meg csak korulbelul sem hallottam. Dhani viszont rendes, amikor velem beszel, igyekszik mindig normalisan, szepen tagolva, angolul kozolni a mondandojat (noha azert nem mindig megy neki).
A spanyol viszont... na az egy erdekes dolog. Itt Valenciaban letezik egy nyelvjaras, amit erdekes modon valencianonak hivnak. A valenciano nem egyezik meg az iskolaban tanitottal, hiszen amit ott tanulunk az a castellano (kasztiliai). Ez a nyelv korulbelul annyira lehet tavol a kasztiliai spanyoltol, mint mondjuk a katalan. Vagyis hasonlit, de megsem. Nekem, aki negy ev spanyol tanulas utan epphogy nem veszek el a kasztiliaiban a valenciano teljesen kinai, akarcsak a katalan. A valenciai szamomra amugy sokkal inkabb hasonlit a franciara, es nagy oromomre ebben a hitemben nehany helyi megfejto is megerositett, megpedig hogy szintaktikailag ugyanaz a ket nyelv. Ami azert nagyon jo, mert franciat egyaltalan nem beszelek. A valenciano kiejteseben is teljesen kulonbozik a spanyoltol. Sokkal tobb S-hangot hasznalnak, mint a kasztiliaiban. Irasban peldaul nincs meg a Ñ betu, hanem helyette - mint a magyarban - NY-et hasznalnak. A minap talaltam egy feltehetoleg valenciai szeparatista csoport altal keszitett matricat, amire a kovetkezot irtak: "Els Valencians no som Espanyols." Ami kasztiliai spanyolul igy hangzik: "Los Valencianos no son Españoles." magyarul pedig: "A valenciaiak nem spanyolok". Hat ilyen ez...
Azert termeszetesen az iskolaban minden valenciai megtanulja a kasztiliai spanyolt is, igy nincs gond a beszeddel, viszont sok esetben az utcak valenciaiul vannak jelolve az utcatablan, mig a terkepen kasztiliaiul, ami jelentosen megneheziti a tajekozodast. A metron, vonatokon is mind a ket nyelven ki vannak irva a kulonbozo tudnivalok, viszont ha jol tudom, a valenciano nincs elfogadva, mint hivatalos nyelv, amit mondanom sem kell a helyiek rendesen nehezmenyeznek.

Nagyon sok fele vilag keveredik itt, ami ad az egesz helynek egy furcsa es nagyon erdekes luktetest. Sosem tudhatod, ha bemesz egy helyre, hogy aki melle leulsz mondjuk a barpultnal, milyen nemzetisegu, noha folyekonyan beszel spanyolul a pultossal. Rengeteg fele emberrel talalkoztam mar, kotottem szorosabb, lazabb kapcsolatokat. Erdekessegkeppen a telefonom memoriajaban eltarolt szamokhoz tartozo emberek a kovetkezo nepek kozul valok: roman, argentin, olasz, indiai, angol, spanyol, amerikai, francia, szlovak, mexikoi, es valami arab orszag beli, amit sajnos nem sikerult pontosan megfejtenem. Szoval igy allunk. Nagyon erdekes hely ez, rengeteg felfedeznivaloval, rengeteg erdekes, sokat latott emberrel. En pedig egy vagyok kozuluk, aki sokkal inkabb hallgat, mint beszel, de mint egy nagy embertol tudjuk: "Beszel aki keres, hallgat aki talal." Szoval korulbelul ebben a szellemben tengetem a napjaimat.

Tovabbi szep napot nektek, még jovok!

2009. április 1., szerda

10

Megvan a NIE!
10 Euro, 15 nap telten varakozas, nehany papirfecni, valamint osszesen korulbelul 4,5 ora sorban allas utan megkaptam vegre a hon ahitott NIE-t, egy szep zold, vizjellel ellatott papirra nyomtatva a nevemmel es meg nehany szemelyes adatommal egyetemben. A NIE egyebkent - mint kesobb kiderult - a "Numero de Identidad de Extranjero" kifejezes roviditese, es magyarul korulbelul annyit tesz, hogy bevandorlo azonosito szam. A lenyege az egesznek pedig az, hogy igy mar legalisan tartozkodom itt, illetve inkabb, hogy ezzel a zold papirral es a rajta levo szammal legalisan vallalhatok munkat Spanyolorszagban. Nem mondom, hogy zokkenomentesen ment a procedura, de meg mindig sokkal kevesebb okom van panaszkodni, mint mondjuk egy boliviainak, peruinak, argentinnak, marokkoinak vagy hozhatnam peldakent barmelyik orszagot az Europai Union kivul. Jomagam azt gondoltam a legutobbi rendorsegre valo latogatasomkor (azaz ma), hogy meg jo nehany kort kell futnom az uggyel kapcsolatban, - kapva a kulonbozo informaciokat a boliviai, perui, argentin ismeroseimtol - de hal istennek a mai nappal vege az izzaszto kuzdelemnek. Es talan ez tulzasnak hangozhat abban az esetben, ha az ember nem ismeri a NIE-ert valo sorbanallas metodusat. Eddigi bejegyzeseimben ugyanis nem tertem ki ra, pontosan hogyan is zajlik ez ezen a jo oreg felszigeten. De talan a legjobb, ha onnan kezdem, hogy eleve rengeteget dolgozom mostanaban - igen, illegalisan - amitol a munka termeszetenel fogva igen elfaradok. Tortent ez tobbek kozt tegnap ejjel is, mikor harom - amugy valoban baratsagos - fiatal ugy gondolta, hogy zarora korul kezdenek el a barpultnal ulve arpa es komlo erjesztesebol nyert nedut fogyasztani. Tettek is ezt, amig a szamlajuk el nem erte a 40 euros hatart, az ora mutatio pedig hajnali fel kettot nem mutattak. Mondanom sem kell, roppant mod orultem a latogatasuknak, noha valoban kellemes tarsasagnak bizonyultak, es kaptam is toluk ketto es fel euro borravalot (ami itt soknak szamit). A lenyeg, hogy tegnap ejjel hajnali haromkor sikerult nyugovora ternem. A dologgal nem is lett volna semmi gond, ha ma nem reggel hetkor keltem volna. Igy tehat negy ora alvas utan nyakamba vettem a varost, es frissen, vidaman elfoglaltam a helyemet az utca vegeig kigyozo sor legvegen. Merthogy itt nem am futott (neadj isten legkondicionalt) helyisegben, kenyelmes szekeken ulve kell varakozniuk a kedves bevandorloknak. Nem. Sokkal inkabb hasonlit az egesz egy nagy budos, otvaros karamhoz. Terelgetik az jonepet mindenféle kordonok kozott kacsgaringozva, esoben, hoban, negyven fokban. Es en jolnevelt fiatalemberhez melton csak alltam ott megkapva az 542-es sorszamot, aminek orultem is, mint majom a farkanak, foleg mikor meghallottam, hogy meg csak a negyszazhuszadik kornyeken tartunk. Zarojelben, hogy mindez a 9 orai nyitas elott majd´fel oraval tortent. Nehany - egesz pontosan harom es fel - oraval kesobb atnyujtottam az idegessegemben apro galacsinna gyurmazott 542-es sorszamot a kezeben villamot szoro ostort himbalo, verben forgo szemu, habzo szaju kondásnak, aki mindez ido alatt hangos ordibalassal es ostorcsapkodassal igyekezett rendre utasitani a licselni kesz hompolygo tomeget. A kordonokrol mar csak a villanypasztort hianyoltam. Tomeg, idegesito es fullaszto meleg es buz.
A lenyeg, hogy meg van. Es szerintem megerte. Sot meg egy Mahfud nevu ismerosre is szert tettem, hiszen sorbanallas kozben mi mast csinaljon az ember, mint a korulotte levo idegenekkel csevegjen. Egyebkent hihetetlen erdekes kevereket lehet itt talalni a kulonbozo nacioknak. Lattam jamaikaival beszelgeto angolt, arabokat, azsiaiakat, del-amerikaikat, romanokat, mindenfele embert a vilag osszes zugabol. Viszont magyarral eddig meg nem talalkoztam.

Ja, es a munka! Ezt eddig valahogy elfelejtettem.
Szoval pincerkent dolgozom egy Dhaba nevu indiai etteremben a belvarosban. Eletem eddigi legelvezetesebb, legjobb hangulatu es legjobban fizeto munkaja ez. :) A fonokomet Dhaninak hivjak, aki nem kis szerepet jatszik az itteni eletemben. Ugyanis, ha ezzel a sraccal nem talalkozom, akkor korulbelul ket-harom hete mar otthon lennek. Nagy szerencsemre valamit meglatott bennem, ami arra sarkallotta, hogy mindenkeppen alkalmazzon.

Es rengeteg mindent szeretnek meg irni, de sajnos most mennem kell, mert meg van nehany elinteznivalom a kovetkezo muszakomig.
Igyekszem majd surubben irni, dehat...
Amugy ha valakit nagyon erdekelnek, az el tud erni.
Udv.